Kullancs-encephalitis

Kórokozó: Flavoviridae családba tartozó kullancs-encephalitis vírus.

Kullancs által terjesztett legsúlyosabb betegség, mely a vírusos agyvelő-és agyhártyagyulladás.

Fertőzés forrása: rágcsálók, emlősök.

Terjedési mód: közönséges kullancs csípésével (fertőzött kecske, juh, szarvasmarha frissen fejt forralatlan tejének elfogyasztásával) vagy porfertőzés kapcsán az elporlott kullancsok maradványainak inhalációja során lehetséges.

Lappangási idő: általában 5-20 nap.

Tünet: kullancs-encephalitis vírus okozta fertőzések általában tünetmenetesen zajlanak le. Klinikai tünetek megjelenésekor a betegség két szakaszban halad előre. Kezdetben influenzaszerű tünetek, fejfájás, orrfolyás, köhögés, rossz közérzet jelentkezik majd átmeneti tünetmentes periódust követően idegrendszeri tünetek, bénulás, eszméletlenség alakul ki.

Prognózisa általában jó. Súlyos és végleges mozgászavar alakulhat ki a vállövizomzat bénulása következtében. Ritka maradványtünetként epilepszia, intellektuscsökkenés is lehetséges.

Diagnózis: a pontos diagnózis felállításához vér és gerinvelői folyadék mintavétele szükséges

Terápia: tekintettel arra, hogy nincs rá specifikus terápia, így a megelőzés kulcsfontosságú.

Megelőzés: endémiás területen a szabadban végezett munkavégzés esetén zárt védőruházat viselése, kullancsriasztók alkalmazása. Munkavégzés után alaposan átvizsgálni a teljes bőrfelületet az esetlegesen bőrbe jutott kullancsok kiszűrésére és eltávolítására.

A megelőzés történhet specifikusan is, aktív immunizálással, mely elölt vírust tartalmazó, oltási sorozatból áll. Kullancs-encephalitis elleni védőoltásban kell részesíteni azon munkavállalókat akiknél a munkavégzés alkalmával a kullancs-encephalitis fertőzés kullancs expozíció által nem zárható ki. Ilyen foglalkozás például az erdőgazdálkodóknak vagy az olajmunkásoknak van.

Passzív immunizálás lehetséges oltatlan személyek esetében azoknál akik a kullancscsípést követő 72 órán belül vannak. Ebben az esetben úgynevezett specifikus immunglobulint tartalmazó oltóanyagot kap a munkavállaló.

A foglalkozás-egészségügyi szakorvos egyik kiemelt feladata, hogy felhívja a figyelmét az új munkavállalók esetében a védőeszközök viselésének fontosságáról.