Munkaalkalmassági vizsgálatok

Munkaalkalmassági vizsgálat

A jogszabályban (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet előírtaknak megfelelően a munkaalkalmassági vizsgálatok következő típusait különböztetjük meg:

  1. Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat
  2. Időszakos alkalmassági vizsgálat
  3. Soron kívüli alkalmassági vizsgálat
  4. Záróvizsgálata

A jogszabályban előírtakhoz igazodva a kockázatbecslésen és kockázatértékelésen alapuló munkaalkalmassági vizsgálatok során a következő kérdéseket kell figyelembe vennünk:

A munkavállaló

  • Munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele
  • Egészségét, testi illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e,
  • Nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül,
  • Nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását;
  • Esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt;
  • A járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben, illetve szakmákban történő munkavégzés esetén személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét, foglalkoztatható-e az adott munkakörben;
  • Foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében;
  • Szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel;
  • Külföldön történő munkavégzés esetén egészségi szempontból várhatóan alkalmas-e az adott országban a megjelölt szakmai feladat ellátására.

A munkaalkalmassági vizsgálatok típusai

1.A. Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat

  • A munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően;
  • A munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör, munkahely, munkakörülmények megváltoztatása előtt, ha
  • Fizikai munkát végez,
  • Fiatalkorú,
  • Nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve;
  • A kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a kiutazás előtt, ha
  • Közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel járó munkát végez,
  • A külföldi munkavégzés és a munkakörnyezete a hazainál nagyobb megterhelést ró a munkavállalóra,
  • A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtója a munkavállaló egészségügyi állapotára tekintettel szükségesnek tartja.

A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából.

Törvényi hivatkozás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800033.NM

1.B. Az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatokat a következő esetekben végezzük:

  • Az idősödő munkavállalónál évente,
  • A fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében meghatározott gyakorisággal,
  • A fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál meghatározott gyakorisággal,
  • A fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál évente,
  • A pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalónál évente,
  • Külföldi munkavégzés esetén átmeneti itthon-tartózkodása alkalmával, illetve hazalátogatásakor, legfeljebb évente kell elvégezni.

1.C. Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot végzünk az alábbi esetben:

  • Ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására;
  • Az ,,Egészségügyi Nyilatkozat“-on nyilatkozat tételére kötelezett munkavállaló az ott felsorolt tünetek bármelyikét észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élő személyen.
  • Heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;
  • •A heveny foglalkozási megbetegedésen kívül a munkavállaló olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelenséget követően, valamint a külön jogszabály szerinti 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők hatásának kitett munkavállaló esetén a 10 napot meghaladó keresőképtelenséget követően;
  • Ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved;
  • Ha a munkavállaló munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel.

1.D. Záróvizsgálatok indikációs köre:

  • Az emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor;
  • Idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet megszűnésekor, továbbá ha a foglalkoztatott korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott;
  • Külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően.

További, üzemorvosi témakörrel kapcsolatos kérdéseire választ kaphat a kapcsolat menüpont alatti elérhetőségeink egyikén.